Tejben-bajban

Budapest, 2016. szeptember 22. – A veszélyes betegségeket terjesztő kullancs egyre gyakrabban fordul elő városi környezetben, családi házak kertjében, parkokban, ráadásul az enyhe időjárás miatt a kullancs okozta betegségek szezonja ősz végéig is eltarthat – mutatnak rá a szakemberek. Hozzáteszik: a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis), melyben szerepet játszhat többek között a kisgyermekkori szülői testkontroll és az egyre közismertebb védőoltásos védekezés lehetősége. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes marad, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani. Az elmúlt években több nyers tej okozta járványt is jelentettek Magyarországon.

 

A többféle veszélyes betegséget – kullancsencephalitist (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás), illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt.

“A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi-nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, ami akár november végéig is eltarthat – mutatott rá dr. Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa. Mindez elsősorban az enyhe teleknek, a változó globális éghajlatnak köszönhető,  a hatalmas távolságokat megtevő vándormadarak pedig új területekre is elviszik a fertőzést, ezzel is hozzájárulva az endémiás határok kiterjedéséhez.”

A WHO szerint[4] a betegség egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van. Folyamatos terjedését a klímaváltozás mellett a szabadtéri sportok növekvő népszerűsége is elősegíti. Riadalmat okozott, hogy idén olyan országban (Hollandiában) is előfordult kullancsencephalitis, ahol erre korábban nem volt példa.[5]

Nem kell csípés a fertőzéshez

Kevesen tudják, hogy a nyers tej is lehet vírushordozó[6]. Egyre divatosabb a nyers tehén- és kecsketej fogyasztása, sokan családi gazdaságokból vásárolják a friss tejet, amit nem forralnak fel fogyasztás előtt. Hazánkban több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben. 2007-benZala és Vas megyében okozott tömeges megbetegedést egy kecskefarmról származó kecsketej, a pasztörizálatlan tejben lévő kullancsencephalitis vírustól 25 ember betegedett meg, köztük a gazdaság tulajdonosai is. Az állományból egy kecske hordozta a vírust, de teje az egész mennyiséget megfertőzte. A kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, kb. 9-10 napig fertőző marad.[7]

 

2010-ben az Őrségben a nyers, termelői tehéntej fertőzött meg sokakat, négy embert súlyosabban, ők kórházi kezelésre is szorultak.[8] Néhány évvel ezelőtt egy nyugat-magyarországi gazda termelői tehéntejet árult a közeli falvak lakóinak, összesen 41 család vásárolt tőle nyers, pasztörizáltalan tejet.2011 őszén legalább 7 embernél diagnosztizálták a kullancs okozta agyvelőgyulladást, ők mind az említett gazdától vett nyers tejet fogyasztották.[9]A nyers tej valószínűleg sokkal több embert fertőzhet meg minden évben, ám mivel a betegség többnyire enyhe lefolyású, sokan nem is fordulnak orvoshoz.

 

Az Egyesült Államok vezető közegészségügyi intézete, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmányban ismertette[10], hogy 2012-ben három embert fertőzött meg kullancsencephalitis vírussal a nyers kecsketej fogyasztása Szlovéniában. A negyedik személy azonban, aki be volt oltva a betegség ellen, nem fertőződött meg.

 

Dr. Schneider Ferenc infektológus hangsúlyozta: “A családi gazdaságokból származó nyers kecske-, illetve tehéntejet csak felforralás után ajánlott fogyasztani. A pasztörizálás során a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a nyers tejet csecsemőknek, gyerekeknek adták, de pasztörizálás nélkül ez felelőtlenség.”

Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység.[11]

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben[12] is megfertőződhetnek, akik nem védettek. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, vagy kutyasétáltatás alatt is utat talál az emberhez.

Súlyos fertőzéseket hordozó élősködő

A kullancs által terjesztett Lyme-kór ellen megelőző oltás nincs: a kullancs elleni védekezéssel kerülhetőek csak el a későbbi krónikus szövődmények. Az év eleje óta regisztrált Lyme-kór megbetegedések száma augusztus végéig 1003 eset volt, amely gyakorlatilag azonos a korábbi évek első 34 hetét jellemző mediánnal (1022).[13]

A kullancsencephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség Magyarországon.  A kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedésekből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte[14]de a WHO szerint ez csak a jéghegy csúcsa, számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad.

A kullancsencephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek[15] is szorgalmazzák, a védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van.

„A védekezés szempontjából nagyon fontos, hogy az oltási sort idejében, de az influenzaszezont lehetőleg elkerülve – akár már a tél legelején – elkezdjük. Így a kullancsok koratavaszi aktivizálódása előtt a teljes oltási sort be lehet fejezni és a szezonra biztosan kialakul a védettség” – emlékeztetett Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Hozzátette: Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata isAz alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást[16]. A hosszútávú védettség fenntartásához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort (3 védőoltás) be kell adatni.

Az alapimmunizálást követően emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet alap esetben a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni.  A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos adhat részletes tájékoztatást[17].

Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancsencephalitis elleni védőoltást, Európában az átoltottság alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80% feletti átoltottságnak köszönhetően drasztikusan csökkent a kullancsencephalitis esetek száma[18].

Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon becslések szerint még mindig alacsony az átoltottsági arány[19]de az oltás előnyeit egyre többen ismerik fel. Örvendetes módon itthon is csökkenésnek indult a kullancsencephalitis fertőzések száma, az OEK adatai szerint tavaly összesen 24 jelentett megbetegedés volt,[20] bár szakemberek szerint a tényleges esetszám ennek többszöröse lehet.

„Alapvetően két oka lehet annak, hogy évről-évre csökken a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos esetek száma – mondta eldr. Schneider Ferenc infektológus főorvosAz emberekben egyrészt az elmúlt évek felvilágosító kampányainak hatására tudatosult, hogy figyelni kell a kullancsokra, és ha mégis hazavisznek egyet, azt minél gyorsabban el kell távolítani. Másrészt pedig egyre többen kérik a kullancsencephalitis elleni védőoltást, ami valóban hatékony védelmet biztosít a betegség ellen. Ezek miatt a ‘90-es évekhez képest látványosan visszaesett a megbetegedések száma.”

Hozzátette: A betegséget inkább felnőttekben diagnosztizálják, elsősorban férfiakban, aminek talán az lehet az oka, hogy a gyermekeket szüleik alaposabban átvizsgálják a szabadban töltött idő után, mint önmagukat. A gyermekek világos bőrén, fejbőrén könnyebb is észrevenni a kis élősködőket.

Habár a kórházi kezelést igénylő, súlyos esetek száma alacsony, a bejelentett esetszámnál valószínűleg sokkal többen fertőződnek meg. Sokan ugyanis észre sem veszik az enyhébb tüneteket, orvosi kezelés nélkül is átesnek a betegségen. A veszélyt ugyanakkor nem szabad bagatellizálni: az izombénulás és egyéb súlyos maradványtünetek[21] életre szólóak lehetnek. A Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában (körülbelül 1%-ában) okoz halált.

A védőoltás hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre több szakma művelőjének a munkáltató adatja be a vakcinát. Ide tartoznak többek között a vadászok, erdészek, mezőgazdasági dolgozók és szó van róla, hogy a szabadban dolgozó közmunkások is részesüljenek az oltásban.

Dr. Schneider Ferenc hangsúlyozta„A csípés megelőzése érdekében fontos a szellős ruha, védőruha, a rendszeres fűnyírás a hobbikertekben is. Érdemes tudni, hogy a kullancs kerüli a közvetlen napfényt, így a tartósan napsütötte réteken, ösvényeken kisebb eséllyel találkozhatunk vele.  Az infektológus főorvos hozzáfűzteSok tévhit kering a kullancs eltávolításával kapcsolatban. A vérszívót kíméletesen, lehetőleg csipesszel kell eltávolítani, fojtogatni, nyomogatni nem szabad. Az esetlegesen bennmaradt maradványokat ne akarjuk kiszedni, kevesebb kárt okozunk azzal, ha a természetre bízzuk a kilökődést.”

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) a fertőzött kullancs csípését követően leggyakrabban 7-14. napon jelentkeznek[22]Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, ezért az induló betegség felismerése nem lehetséges ebben a fázisban. A betegek egyharmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járómásodik fázisa is. Tünete a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés[23].