MAZARS: Ne feledkezzen el a nyári adótörvény-módosításokról sem!

2015. október 22. – Bár a múlt héten benyújtott adócsomag számos – főként az adózás rendjét érintő – új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteni, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a MAZARS legfrissebb összefoglalója. A vezető nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: érdemes áttanulmányozni a korábbi módosításokat is, hiszen egyes szabályok, így például a vállalkozásokat érintő növekedési adóhitel, már az év végi adókalkuláció készítése során is alkalmazhatóak.

 

SZJA- és a TB-változások

 

A MAZARS összefoglalója szerint a szja-területen a jövő év legjelentősebb, minden magánszemélyt érintő változása az 1% pontos szja-csökkentés, ami a személyi jövedelemadó 16%-os kulcsának 15%-ra való mérséklését jelenti.

„Kamatjövedelem esetében – ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés, 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15%-os adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó – mutat rá Csizmadia Heléna a MAZARS adóigazgatója.

A szakember hozzátette: az SZJA mértékének csökkentésén túl 2016-tól elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, melynek során a kedvezmény adóra átszámítva a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, gyermekenként.

 

A nyári módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is: a visszalépő tagnak kifizetésre kerülő összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20%-ának értékéig, de maximum 300.000 forintig – a megfizetett adója terhére – adóvisszatérítésről rendelkezhet.

Az érintett magánszemélyekre vonatkozóan ugyanakkor januártól tehernövekedést jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6.930 forintról 7.050 forintra emelése.

 

A társasági adót érintő változások

 

Csizmadia Heléna emlékeztetett: 2016-tól bevezetésre kerül egy új kedvezmény, az úgynevezett növekedési adóhitel, amelynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni.

Ez a kedvezmény – a meghatározott feltételek mellett – csak akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben, és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. Növekedési adóhitel először a 2015-ös adóév vonatkozásában alkalmazható.

A növekedési adóhitelhez végleges adókedvezmény megszerzésének lehetőségét is hozzákapcsolta a törvényalkotó: meghatározott feltételek mellett ugyanis az adózó nullára csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó – még esedékessé nem vált – összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg – tette hozzá a szakértő.

 

Szintén kedvező változás, hogy 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.

 

Változások az általános forgalmi adóban

 

Az áfát érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása, amely már az idei év júniusától életbe lépett a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok esetében, azért hogy a szabályozás buktatói kiderüljenek még azelőtt, hogy minden vállalkozás átáll az új szabályra.

2016-tól már teljes körűen bevezetésre kerül az új szabály, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások még nem kezdték meg erre a felkészülést, pedig a legtöbb cégnél ez számlázó- illetve könyvelési rendszerfejlesztést vagy átállítást, valamint szerződésmódosításokat is igényelhet.

 

Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

„A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a nyáron elfogadott csomag alapján – az időszak végét követő 30. vagy a múlt héten benyújtott adócsomagban foglalt javaslat szerint a 60. nap lesz a teljesítési időpont” – foglalta össze Csizmadia Heléna.

Hozzátette: ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap.

 

Arról se feledkezzünk meg, és szintén felkészülést igényel, hogy 2016-tól a számlázó programoknak új, az adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre” – emlékeztetett a MAZARS adóigazgatója.

 

Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell.

 

További áfatörvény-módosítás, hogy az 5%-os kulcs alá kerül a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése is.

 

Egyéb Változások

 

A MAZARS összefoglalójából az is kiderül, hogy a 2015-től megváltozott transzferár-dokumentációra vonatkozó kötelezettségeket a 2016-ban készülő dokumentációknál már figyelembe kell venni. Így például a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor az adatbázisszűréseknél bizonyos esetekben kötelező lesz az interkvartilis használata. (Az interkvartilis egy statisztikai mutatószám, amelynek a használatával kapcsolatos adóhatósági elvárások – szabályozás híján – több jogvitát kavartak a transzferár nyilvántartásra kötelezett társaságok és a NAV ellenőrei között.)

Változott továbbá a kapcsolt vállalkozási definíció is, így bővebb lehet a dokumentálandó ügyletek köre, mint eddig, mert az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is kapcsolttá válhatnak a vállalkozások.

A közműadót érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is, mivel ezen közművezetékekre csak az üzembe helyezést követő 6. évtől kell majd adót fizetnie.

 

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodással összhangban a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forint feletti része után 2016-ban 0,53%-ról 0,31%-ra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21%-ra csökken azzal, hogy a 2016-2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét. Lényeges változás még, hogy a hitelintézetek különadójának alapja 2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg lesz.

 

A helyi adók tekintetében is változások következnek be jövőre, miszerint az önkormányzatok mentességet vagy kedvezményt biztosíthatnak a 20 millió forintnál kisebb adóalappal rendelkező védőnők és orvosok számára.

 

2016-tól az állam részére adott ingyenes juttatások kapcsán elszámolt ráfordítás összege – az adózó választása alapján – nem adóalap növelő tétel a Robin Hood-adó számításakor.