MAZARS: Innovációs járulék – Ön még fizeti?

2016. május 3., Budapest – Sok kis- és mikrovállalkozást bizonytalanítottak el az elmúlt évek gyakori jogszabályváltozásai abban a kérdésben, hogy kötelesek-e innovációs járulékot fizetni. A pontos válaszhoz nem csupán a szóban forgó cégek foglalkoztatotti létszámát és mérlegfőösszegét kell ismerni, hangsúlyozza a Mazars, hanem azt is, hogy ezeket a gazdasági társaságokat önállóan, kapcsolódó és partnervállalkozásaik nélkül kell vizsgálni. Tavaly óta tehát csökkent az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre, ám erről sok vállalkozás nem tud.
„Súlyos adóforintokban mérhető az a bizonytalanság, hogy a kis- és mikrovállalkozások a hatályos jogszabályok alapján éppen kötelezettek-e vagy sem az innovációs járulékfizetésre. A zavar oka az, hogy többször is változott az elmúlt öt évben a kis- és mikrovállalkozások törvényi szabályozása” – mondta el Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.
A járulékfizetésre kötelezettek körébe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság tartozik. Az irányadó jogszabály a Kkv törvény (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény). Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek. Az innovációs járulék jogszabályi hátterét elsősorban a 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (Atv.) tartalmazza.
Ez a törvény határozta meg, mi is ez a járulék: az innovációs járulék célja, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés kiszámítható finanszírozását. Az Alap forrása többek között a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék.
2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni, ami azt jelentette, hogy a gazdasági társaságokat elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) vizsgálni.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2012 és 2015 között azonban változott a jogszabályi helyzet és a gazdasági társaságokat már nem önállóan, hanem kapcsolt és partnervállalkozásaikkal együtt kellett vizsgálni. Sok olyan cég tehát, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen adóalannyá vált.
Újabb fordulatot hozott, hogy 2014-ben a parlament új innovációs törvényt fogadott el (A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt). Így ennek hatályba lépése, azaz 2015. január 1-től kezdődően – a régi szabályozáshoz hasonlóan – a vállalkozásokat újra egyedileg, partner- és kapcsolódó vállalkozásaiktól elkülönülten kell vizsgálni annak megállapítása során, hogy az innovációs járulék szempontjából kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülnek-e. Így a Kkv törvényben meghatározott limiteknek való megfelelés vizsgálata során már nem kell a cégcsoport vonatkozó adataival számolni, hanem csakis az adott vállalkozás létszámát, mérlegfőösszegét, illetve árbevételét kell figyelembe venni. Ennek köszönhetően 2015. évtől kezdődően csökkent az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre.
„Tapasztalataink alapján azonban több vállalkozás is elsiklott a törvényváltozás felett, ezáltal a 2015. évre vonatkozóan is számolt innovációs járulékkal és teljesítette az ehhez kapcsolódó, vélt kötelezettségeit” – mondta el Csizmadia Heléna.
Az innovációs járulékról a társasági adóval egyidejűleg kell bevallást tenni (illetve a még fel nem töltött részt teljesíteni), ezért érdemes még az utolsó pillanatban meggyőződni arról, hogy a társaság ténylegesen alanya-e az innovációs járuléknak.
Hangsúlyozni kell, hogy a fenti határértékeket az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni. Ez a naptári évvel megegyező üzleti évű adózó esetében azt jelenti, hogyha a 2013. évi beszámolója alapján alatta marad a fenti határértékeknek, úgy a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett.