MAZARS: IFRS avagy Ideje Felkészülni Rövidesen Szeptember

2016. március 17., Budapest –2017. január 1-jétől az erre köteles tőzsdén jegyzett társaságok és hitelintézetek mellett, minden könyvvizsgálatra kötelezett hazai vállalkozás is dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerint készíti el –  áll a MAZARS tanácsadási üzletágának legfrissebb összefoglalójában. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: akik az átállás mellett döntenek vagy erre kötelezettek, azoknak a szeptember 30-as bejelentési határidőig alkalmazniuk kell a megfelelő IFRS-képesítéssel rendelkező szakembereket, valamint el kell készíteniük az IFRS-eknek megfelelő számviteli politikát és a – könyvvizsgálattal is alátámasztott – IFRS szerinti nyitómérleget. A MAZARS szakértői szerint egyelőre sok veszélyes tévhit övezi a kapcsolódó feladatokat: különösen az anyavállalat felé már eddig is IFRS-alapon jelentő cégek hajlamosak alábecsülni az átállás erőforrásigényét és szakmai feladatait.  

„Akik az áttérést választják, azoknak az év végi zárást követően a tavaszi-nyári hónapok egyik legfontosabb és legösszetettebb feladata az átállás előkészítése és elindítása lesz, ami több hónapos, szisztematikus szakmai munkát igényel” – fogalmazott Benedek Zoltán, a MAZARS audit és tanácsadási üzletágának vezetője.

A MAZARS összefoglalójából kiderül: már az átállásról szóló döntés előkészítéséhez fel kell mérni, hogy a társaságnál rendelkezésre állnak-e az áttéréshez szükséges szakmai erőforrások és technikai feltételek, különös tekintettel az IFRS bevezetéséhez szükséges informatikai rendszer meglétére.  Mivel az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló esetében a feldolgozott információk köre jóval bővebb, ezért szem előtt kell tartani, hogy – elsősorban a kiegészítő megjegyzések előállításához – a társterületek (pl.: HR, sales, beszerzés) bevonása is elengedhetetlen lesz. A MAZARS szakértői szerint a döntési folyamatban mindenképpen fel kell mérni, hogy:

  • van-e elegendő és megfelelő szakértelemmel bíró munkaerő a társaságnál a bevezetés levezényléséhez és akésőbbi feladatok elvégzéséhez.  Ha nem, akkor milyen lépések szükségesek ennek a biztosítására, illetve ez milyen pluszköltséget jelent a vállalatnak;
  • Az üzletág / iparág, amelyben tevékenykednek, milyen plusz terheket ró a bevezetés során a társaságra, vannak-e a működési területből adódó specialitások az IFRS alkalmazásban;
  • az IFRS-átálláshoz szükséges információk előállítása szükségessé tesz-e IT-fejlesztéseket;
  • milyen vezetői döntések meghozatala szükséges a számviteli politika kialakításához;
  • melyek a két számviteli rendszer közötti különbségek és emiatt…;
  • hogyan változnak majd meg a társaság kulcsfontosságú mutatószámai;
  • milyen hatással lesz a társaság adózására az áttérés, melyek az áttérés egyszeri és az áttérést követői évek adóhatásai;
  • milyen többlet időráfordítással fog járni az IFRS szerinti beszámoló elkészítése, illetve milyen adminisztrációs megtakarítások érhetők el az átállással;

Benedek Zoltán szerint még most is számos veszélyes tévhit és félreértés is van a köztudatban az átállással kapcsolatban. A legjellemzőbbeket a MAZARS szakemberei csokorba szedték:

  1. „Ráérek majd hozzákezdeni a felkészüléshez a beszámoló elfogadása után, a nyugodtabb nyári hónapokban”

Egy IFRS bevezetési projekt hónapokig tartó munkát, projektszemléletű megvalósítást igényel, amely a vállalati működés számos területét érinti. Sikeres implementációhoz az IT, a HR, illetve a számviteli, pénzügyi, beszerzési, értékesítési területek bevonása is szükséges lehet. A szeptember 30-ai határidő előtt az elkészült számviteli politikát, nyitó mérleget könyvvizsgálattal is alá kell támasztani, azaz a nyári szabadságolások idejére ezeket márcélszerű véglegesíteni.

  1. „Jól ismerem az IFRS-t, hiszen már évek óta eszerint jelentünk az anyavállalat felé”

Az IFRS-ek szerint készített egyedi beszámoló nem feltétlenül egyezik meg az anyavállalat vagy csoport számára IFRS-alapon készített konszolidációs „riporting csomaggal”. Valószínű, hogy az eltérések köre és száma szűkebb lesz, mint korábban a riporting csomag és a számviteli törvény szerint készített beszámoló között, de különbségek még az IFRS-átállás után is maradhatnak.

  1. ”Van anyavállalati számviteli politika, tehát azt már nem kell megcsinálnom”

A csoport által a konszolidációhoz használt számviteli politikák nem minden esetben alkalmazhatók az egyedi IFRS beszámolóra. Az IFRS egyedi beszámolóra alkalmazott számviteli politika kialakításához tehát felhasználható a csoport-politika, de annak számottevő átdolgozása, kiegészítése és újragondolása feltétlenül szükséges.

  1. „Rég készen vannak az összehasonlító adatok: mind ott vannak a riporting csomagban”

Az IFRS-ek áttérési szabályai (IFRS 1) speciális előírásokat, részletes iránymutatást tartalmaznak az IFRS első alkalmazására vonatkozóan. Az előző években teljesített konszolidációs adatszolgáltatások IFRS alapon készültek ugyan, eltérhetnek az egyedi beszámolóhoz kapcsolódó értékeléstől.

Miben segíthet a szakember?

A MAZARS szerint szakember bevonásával könnyebben elvégezhető az átállási döntést megelőző diagnosztika.
„ Az átállásra való döntés meghozatala előtt a szakember segít megvizsgálni a cégspecifikusan felmerülő előnyöket és hátrányokat, felvázolja a szükséges tennivalókat és segít meghatározni az ezekhez szükséges emberi és időbeli erőforrásokat, IT-fejlesztési és folyamat-átszervezési igényeket. Elemzi emellett a jelenlegi számviteli rendszerhez képest várható eltéréseket, az átállás hatását a kulcsfontosságú mutatókra, eredményre, adózásra, illetve a projekt megvalósításának költségeit és megtakarításait – mutatott rá Benedek Zoltán.

Hozzátette, ha már az elvi döntés megszületett az átállásról, akkor a szakértők az átállásra való felkészítésben segítenek és a projekt megvalósítását támogatják, az egyedi igényeikhez igazítottan. Egy IFRS bevezetési projekt során a következő feladatok elvégzése szükséges:

  • A két számviteli rendszer közötti különbségek hatásának azonosítása és számszerűsítése a társaság pénzügyi beszámolójára vonatkozóan (GAP-analysis),
  • Az IFRS 1 standard speciális előírásainak áttekintése és  szabályainak alkalmazása a nyitómérlegben: a nyitó korrekciós tételeket meghatározása,
  • IFRS szerinti számviteli politika kidolgozása, a számviteli politikát érintő döntések meghozatala, az egyes választható elszámolások megítélése és kiválasztása,
  • Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése, a mérleg és eredménykimutatás séma kialakítása és akiegészítő megjegyzések előállítása,
  • Az IFRS-eket alkalmazók speciális adózási szabályainak értelmezése, a helyi iparűzési adó és társasági adókiszámítása,
  • Az IFRS átállás után szükséges sémák kidolgozása: kiegészítő megjegyzések, adókalkulációs táblák, ellenőrző listák, sajáttőke-megfeleltetés tábla stb.
  • Az átállás hatásának azonosítása a cég rendszereire, folyamataira, kulcsmutatóira vonatkozóan és ennek megfelelően a szervezet információs rendszerének és egyéb területeit érintő változtatások véghezvitele,
  • Az IFRS-átálláshoz szükséges könyvvizsgálat elvégzése, könyvvizsgálói vélemény kibocsátása, melynek során a nyitómérlegre vonatkozó előírt könyvvizsgálat során értékelésre kerül az átállás során elvégzett projekt-munka minősége, a nyitómérlegben alkalmazott számviteli politikák és alkalmazott eltérések megfelelősége.
  • 2017. szeptember 30-ig az IFRS átállás bejelentése a NAV, KSH illetve az MNB felé.