MAZARS: cégek tízezreit érintő bejelentési hullámot előzött meg a NAV

2015. október 9., Budapest – A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés-köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.

 

A gazdasági társaságoknál mára napi gyakorlat, hogy a behajtási költségátalányról lemondó nyilatkozatot kérnek (és kapnak) partnereiktől. Ennek birtokában pedig – a számviteli törvény előírásainak megfelelően – rendkívüli bevételként számolják el az elengedett követelést – áll a MAZARS ma kiadott tájékoztatójában.
Számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként kell a fizetésre kötelezett könyveiben rögzíteni. És mivel a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelem tényével beáll, ez minden esetben szükséges, azaz nem csak akkor, ha a költségátalányra jogosult azt ténylegesen követeli – teszi hozzá az összefoglaló.

„A hatályos szabályok szerint a behajtási költségátalánytól eltekinteni vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározni nem lehet, de a jogosult a költségátalány iránti igényéről minden további nélkül lemondhat, elengedheti azt” – mutat rá Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere.

Gábor Gabriella hozzátette: ha a jogosult nyilatkozatban lemond a behajtási költségátalány összegéről, akkor a kötelezett ennek összegét kivezetheti a kötelezettségek közül, és– ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – rendkívüli bevételként mutatja ki.

„Az egészen október 7-éig hatályos hivatalos álláspont szerint ezen a ponton egy érdekes jogi anomáliával szembesültek a cégek. Agazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedés ugyanis az illetéktörvény szerint nem illetékköteles, de a kötelezettet 30 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli, ami ebben az esetben is fennállt. Az NGM-NAV október 7-én kiadott közös szakmai állásfoglalása azonban, mindenki megelégedésére, másképp gondolja ezt” – mutatott rá Gábor Gabriella.

A z adóhatóság és a minisztérium indoklása szerint a késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezmények – azaz a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány – megítélésekor nem lehet eltekinteni az alapügylet vizsgálatától, ezért az elengedés nem minősül a Ptk. 6:235.§ szerinti ajándékozásnak, hanem visszterhes üzlethez kötődő engedménynek, amiből az következik, hogy nem is vonatkozhat rá az Illetéktörvény.

A szakember elmondta: a most közzétett NAV álláspont azt is kimondja, hogy a jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, szempontok alapján hozza meg ezt döntést. Ezért aztán az ebből következő vagyonszerzés nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá, azaz bejelentési kötelezettség sem terheli az ügyletet. (A korábbi értelmezés szerint a követelés elengedés és a tartozásátvállalás az Itv. 17. § (1) bekezdés n pontja szerint ugyan mentes volt az ajándékozási illeték alól, de a 11. § (2) bekezdése alapján az ilyen vagyonszerzést – bizonyos ügyletek kivételével – 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz.)

A szakember hozzátette: a jogosult oldalán a behajtási költségátalány az óvatosság elvéből következően csak akkor kerül követelésként elszámolásra, amikor azt a kötelezett pénzügyileg is rendezi. Ezért, ha a jogosult az őt megillető behajtási költségátalányról lemond, azmeg sem jelenik az elszámolásában, azaz ilyen értelemben vagyonvesztés sem következhet be, ami szintén megerősíti az adóhatóság álláspontját.

 

A MAZARS szerint ugyanakkor a NAV iránymutatása legfeljebb csak enyhíti a behajtási költségátalányhoz kapcsolódó adózói terheket.

 

„A behajtási költségátalány önmagában is növeli a vállalkozások adminisztrációs terheit, pedig nem ez volt a jogalkotó szándéka” – állítja Gábor Gabriella.

A szakember szerint jelenleg nincs más lehetőség, mint a jogszabályok maradéktalan betartása, hiszen ellenkező esetben súlyoskövetkezményeket kockáztatnak a gazdálkodók.
Rosszul járhatnak például azok, akik
azzal az indokkal nem vezetik be a könyveikbe ezt a kötelezettséget, hogy egy adóban érvényesíthető ráfordításról van szó, így nincs kockázata annak, ha nem kerül be a könyvekbe.

A szakértő hozzátette: már a MAZARS is találkozott olyan célzott NAV ellenőrzésekkel, amelyek során olyan támogatásban részesülő cégeket vizsgáltak, amelyeknél a támogatás feltétele a pozitív adózás előtti eredmény volt. Ez a feltétel pedig a behajtási költségátalány lekönyveltetése után nem teljesült, így előfordult, hogy egy vállalkozás emiatt veszítette el a támogatási jogosultságát.