MAZARS: sokszínű számviteli változások az adócsomagban!

2016 június 27., Budapest – Az Országgyűlés által elfogadott 2017-es adócsomag számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben is számos újdonságot hozott. A MAZARS most közreadott értékelése szerint látható előrelépés például, hogy az utófinanszírozásos támogatásokat az időbeli összemérés elvét erősítve kell elszámolniuk a vállalkozásoknak. Ugyancsak jelentős változás, hogy a hitelintézetek egy év haladékot kapnak az IFRS-re való áttérésre. A változások mellett ugyanakkor új jelentési kötelezettségek is megjelennek az adócsomagban, így például a legnagyobb cégeknek üzleti jelentéseikben működésük nem pénzügyi elemeiről is be kell majd számolniuk, a tőzsdei értékpapírt kibocsátóknak pedig sokszínűségi politikájuk részleteiről is nyilatkozniuk kell – áll a MAZARS összefoglalójában.

 

A közelmúltban elfogadott 2017-es adócsomag számos számviteli újdonságot is hozott, amely széles hazai vállalati kört érint – derül ki a MAZARS legfrissebb háttéranyagából. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat összeállítása az adócsomagban foglalt számviteli és könyvvizsgálati változásokat szedte csokorba.

Mi változik, és kit érint?

Haladékot kaptak a hitelintézetek, a velük egyenértékű pénzügyi vállalkozások és biztosítók az IFRS-áttérés bevezetésére. A most elfogadott módosításnak köszönhetően 2017-től még csak önkéntes alapon kell egyedi beszámolójukat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészíteni, ám 2018-tól mindez már kötelező lesz.

Sok vállalkozás örül majd annak a változásnak, hogy az utófinanszírozás keretében elnyert támogatásokat a jövő évtől az időbeli összemérés elvét erősítve, a költségek felmerülése évében kell elszámolni egyéb bevételként – állítja a MAZARS. Ennek egyetlen feltétele az lesz, hogy a támogatással való elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen.

„Ettől az új szabálytól azt várja a szakma, hogy fokozatosan megszünteti a támogatott szervezetekre gyakran jellemző ún. ingadozó eredmény jelenségét, és követhetőbbé teszi az elszámolástfogalmazott Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere.

A MAZARS összefoglalója szerint ugyancsak örvendetes egyszerűsítés – ami már a 2016-os beszámolóra is alkalmazható -, hogy a kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csakjogcímenként kell bemutatni.

Szigorodik ezzel szemben az értékcsökkenésre vonatkozó szabályozás: eddig csak lehetőség volt arra, hogy a K+F, alapítás és átszervezés, illetve a cégérték összegét a törvényben megadott időtartam alatt lehessen leírni, ha azok hasznos élettartama nem becsülhető. A jövőben ez törvényi előírássá válik.

A 2016-os évtől alkalmazandó új mérlegséma egyes tételek átrendezését igényli. Ennek értelmében pontosították az érintettek körét, és meghatározták, hogy ezek közül csak a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévővállalkozásokkal kapcsolatos eszközök és kötelezettségek rendezése könyvelendő a 2016-os nyitást követően.

Az üzleti és cégérték fogalmának pontosítására is kitér a törvénymódosítás: már hatályos az a rendelkezés, hogy részesedés vásárláshoz kapcsolódóan nem lehet cégértéket (GW) vagy negatív cégértéket (BW) kimutatni. A fogalom meghatározásban azonban benne maradt a cégvásárlásra történő utalás, amit a törvény minden kapcsolódó helyén az egyértelműség érdekében töröltek. GW vagy BW tehát csak üzletág, telephely vagy üzlethálózat vásárlásához kapcsolódóan keletkezhet – mutat rá a MAZARS beszámolója.

Egyéb követelésként a jövőben nem mutatható ki a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevétel, a kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés, sérelemdíj, tehát mindaz, ami pénzforgalommal egyidejűleg könyvelendő egyéb bevételként.

Jelentést kérek!

A MAZARS szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2017-es üzleti évtől kezdődően új jelentések válnak kötelezővé az EU-s jogharmonizáció következtében:

  1. a tőzsdei értékpapírt kibocsátó vállalkozók üzleti jelentésében a vállalatirányítási nyilatkozatnak arra is ki kell térnie a jövőben, hogy milyen sokszínűséggel (életkori, nemi, szakmai, stb.) kapcsolatos politikát folytatnak és ez a beszámolási időszakban milyen eredményeket hozott;
  2. azon közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, melyek korábbi árbevétel, mérlegfőösszeg és létszámmutatói meghaladják a konszolidált beszámoló készítéséhez szükséges mértéket és az adott évben 500 főt meghaladó átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, a jövőben egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenni. Ezek az információk környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatuk bemutatásával kapcsolatosak.
  3. A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgált társaság üzleti jelentése tartalmazza-e az előzőekben említett két új jelentést.

Dr. Fekete Zsuzsa, a MAZARS tanácsadója hangsúlyozta: a könyvvizsgálókat nem csupán ez a változás érinti. „Új szabály, hogy olyan feltételes adómegállapítás iránti kérelmek kapcsán, ahol a kérelmező az egyedi beszámolóját IFRS szerint készíti, szükség lehet a számviteli elszámolások minősítésére.”
Az ilyen, a kérelemhez csatolandó szakértői vélemény kibocsátására a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát jelöli ki a törvénymódosítás.

„A módosítás célja, hogy minél megalapozottabb döntés szülessen a minősítési folyamat során” – tette hozzá dr. Fekete Zsuzsa.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény is módosul: 10-ről 5 milliárd forintra csökkena SZIT-ek elvárt induló tőkéje, a 25%-os közkézhányadból egyes tulajdonosok legfeljebb 5%-os szavazati jogot gyakorolhatnak és az e feletti részesedésük értékesítésére új rendelkezéseket állapít meg a jogszabály.

Ugyancsak újdonság, hogy a cégnyilvánosságról szóló törvény módosításában úgy rendelkeznek, hogy a szövetkezetekés európai szövetkezetek is köteles lesznek a jegyzett tőke változását évente legalább egy alkalommal bejelenteni a cégbíróságnak.