A bárányhimlő megelőzhető: több vidéki városban már rájöttek a módjára

Budapest 2017. január 17. – Zuhan a bárányhimlős megbetegedések száma azokban a városokban, ahol az önkormányzat úgy döntött: a város finanszírozza a védőoltást a helyi gyerekek számára. Hódmezővásárhelyen, ahol mintegy ezer gyermeket oltottak be, a 2013-ban még 300 megbetegedést okozó fertőzés esetszáma tavaly drasztikusan, 41 főre esett vissza az egy éve futó program eredményeképpen[3], így egyre több város veszi napirendre a vakcinaprogram támogatását. Kaposváron és Egerben is több száz gyermek részesül a város által legalább részben finanszírozott védőoltásban. Költséghatékonysági elemzések szerint, ha a vakcina bekerülne a nemzeti védőoltási rendbe, évi 1,5 milliárd Ft lenne megtakarítható[4] a tavalyi évben 36 ezer jelentett megbetegedést okozó fertőzés visszaszorításával.[5]

 

Áttörést hozott a bárányhimlő elleni védőoltás bevezetése: miközben az országban járványos az előfordulás, több városban radikálisan csökken a fertőzöttek száma. Bár évek óta szó van arról, hogy a bárányhimlő-elleni vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a betegség elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.

Hódmezővásárhely 2015 októberben a megyei jogú városok közül elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő-fertőzés ellen. Ennek keretében a hódmezővásárhelyi gyerekek és a betegségen korábban még át nem esett 18 év alatti fiatalok térítésmentesen kaphatják meg a védőoltást; a városban mintegy 7600 gyermek és fiatalkorú él.

„A program lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetére való tekintet nélkül, minden család számára elérhetővé váljon a vakcina, ami kritikus kérdés, hiszen a védőoltás olyan anyagi terhet jelenthet sok családnak, melyet önerőből nem tudnak vállalni – mondta el dr. Kószó Péter alpolgármester.

Az önkormányzat átvállalta a szülőktől a védettség eléréséhez szükséges két adag oltóanyag árát, a házi gyermekorvosok pedig vállalták, hogy térítésmentesen adják be az oltásokat.”

A program keretein belül eddig 1375 adagot igényeltek a kétadagos oltóanyagból a városban, mellyel mintegy 800 gyermeknek biztosítottak védettséget a betegség ellen. További 191 adagot adtak be a vakcinából a környező kistérségi társulás területén. A program eredményeképpen drasztikusan lezuhant a bejelentett varicellás fertőzések száma, ami az elmúlt években 100-300 között alakult, kiugró értéket mutatva 2013-ban, amikor 301 megbetegedést regisztráltak. A védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.[6]

Az oltási program olyan sikeresnek bizonyult, hogy a város közgyűlése indítványozta a Megyei Jogú Városok Szövetségénél, hogy kezdeményezzék a varicella elleni védőoltás felvételét a Nemzeti Védőoltási Programba.

Hódmezővásárhely példáját követve 2016-ban Kaposvár, Eger és legutóbb Miskolc városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben ugyancsak térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz.

Kaposvár tavaly februárban döntött arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 140 kisgyermek ingyen, más családok oltásonként 3000 forintért juthatnak hozzá a két adagban beadandó, összesen mintegy 20.000 forintba kerülő oltóanyaghoz. Az önkormányzati kampánynak köszönhetően több mint 700 gyermek kap védőoltást, az érintett korcsoportba tartozók átoltottsága ezzel 20-ról 90 százalékra nő.[7]

Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere így indokolta a döntést„Az önkormányzati program megszületésében döntő szerepe volt, amikor két házi gyermekorvos megkeresett, hogy segítséget kérjenek a védőoltások megvásárlásához az esetenként súlyos szövődményekkel járó bárányhimlő ellen, mivel a vakcinát anyagi okok miatt kevesen tudják megvenni. Most a kaposvári kisgyermekek csaknem 100 %-a védett lesz a bárányhimlő ellen, míg a vakcina önkormányzati támogatása előtt a szülők mindössze 20%-a tudta megvásárolni az oltást. A város így közel 14 millió forinttal támogatja lakóit.”

A polgármester hozzátette: „A város elkötelezett a prevenció mellett. Ha a varicella vakcina bekerül a nemzeti védőoltási programba, akkor a felszabaduló forrásokat is megelőzésre költjük.”

Bárányhimlő elleni védőoltási program indult tavaly Egerben is, ahol az önkormányzat mindössze 5000 Ft térítés ellenében biztosítja a kétadagos védőoltást minden olyan gyermek esetében, aki 2014. augusztus elseje után Egerben született, és ott van a lakhelye is.[8] November végéig már ötszáz adag oltóanyagot adtak be a gyermekorvosok, mellyel több száz gyerek oltási sorát be is fejezték.

„Az egri önkormányzat korábban a HPV-elleni oltás beadását is támogatta – tájékoztatott Martonné Adler Ildikó, a megyeszékhely alpolgármestere. Most a legkisebbekre koncentrálunk és a bárányhimlő elleni védőoltást kívánjuk támogatni, hiszen a megelőző években kiugróan sok volt városunkban a bárányhimlős gyerek. A jogosult kicsik szülei a házi gyermekorvosoknál, illetve a védőnői alapítványnál igényelhetik a támogatott vakcinát.”

Országos léptékben 2015-ben is kiemelkedő számú megbetegedést okozott a bárányhimlő az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint. 2015-ben rekordszámú megbetegedést jelentettek, több mint 42 ezret, ami 146%-os emelkedést jelent a 2014-es adatokhoz képest.[9] Tavaly karácsonyig a bárányhimlő, mely a kisgyermekeket, a várandós anyukákat, a többgyermekes családokat és a betegségen át nem esett felnőtteket fokozottan veszélyezteti,[10] már több mint 36.000 megbetegedést okozott hazánkban, mely meghaladja az elmúlt öt év mediánját.[11]

Magyarország 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó immunizációs stratégiája alapján a szakemberek azt tűzték ki célul, hogy a bárányhimlő elleni oltás bekerüljön a kötelező védőoltási rendbe.[12] Ennek az esélyét nagyban növeli, hogy Hódmezővásárhely városának javaslatára a Megyei Jogú Városok Szövetsége ezt hivatalosan is kezdeményezi a kormánynál.

“Az oltást biztosító városokban a betegszám alakulása bizonyítja az oltás hatékonyságát – foglalta össze Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A magas esetszám miatt népegészségügyi hozadéka lenne, ha az országban minden kisgyerek a közösségbe kerülés előtt megkaphatná a bárányhimlő elleni oltást. Ez akkor lehetséges, ha az, más európai országokhoz hasonlóan bekerül a kötelező oltások közé. Megjegyzendő, a hasonló betegségek, mint a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró elleni védőoltás már több mint 25 éve része a kötelező oltási rendnek.”

Ennek nem csupán a járványok megelőzése szempontjából van jelentősége, de számottevő megtakarítást eredményezne a családi kasszák és a központi költségvetés számára is. A védőoltás Nemzeti Immunizációs Programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak. Ennek az összegnek azonban a dupláját, mintegy 3 milliárd forintot lehet megtakarítani az egészségügyi ellátórendszeren belül, ha a közvetlen és közvetett költségeket, mint például a kieső munkanapokat, az ellátásra fordított pénzt, az elnéptelenedő óvodákat is figyelembe vesszük. Költséghatékonysági elemzések szerint az oltási program országos szintre való emelésével tehát évi 1,5 milliárd Ft takarítható meg.[13]

 

Nem kell átesnie rajta senkinek

A bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző betegség hazánkban: a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó fertőzésen a gyermekek 90 százaléka tízéves koráig átesik.[14] A bárányhimlőt okozó varicella-zoster vírus cseppfertőzéssel is terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus, elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a fertőző beteggel.[15]

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet.  

 „A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – erősítette meg Dr. Póta GyörgyA betegség a többgyermekes családokra is fokozott kockázatot jelent, rajtuk általában járványszerűen söpör végig a betegség.”

Az OEK ajánlása szerint az az optimális, ha a kisgyermekek 16-18 hónapos korban kapják meg az élő, gyengített vírust tartalmazó vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.

Az EU-ban több állam is úgy döntött, hogy a varicella vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiója is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik,[16] ezért a WHO vakcinációs ajánlásában a bárányhimlő elleni védőoltás is szerepel.